A csodálatos fascia

Van egy olyan szövet a testünkben, amiről biztosan kevesen hallottatok, vagy legalábbis nem nagyon foglalkoztatok vele, ugyanis a legutóbbi évtizedekig nem is gondolták a kutatók, hogy fontos funkciója van.

Ez a fascia, avagy a kötőszövet egy fajtája, ami az összes szervünket beborítja. A fascia burkolja be az izmainkat, sőt, az egyes izomrostokat is, fascia a csonthártya, vagyis a csontot borító réteg, fascia borítja a belső szerveinket, a szívünket (szívburok), de ide tartozik az érfal is. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a fascia nagyon sokrétű lehet, van ahol erős, vastag, máshol nagyon rugalmas, vékony hártya. Amíg nem tudták mikroszkóppal vizsgálni ezt a szövetet, amíg nem látták, milyen az összetétel, és miből is áll, nem sok jelentőséget tulajdonítottak neki, azt gondolták, ez csak egy burok.

A tudomány azonban fejlődött, és rengeteg dolgot fedezett fel a testünkről, és kiderült, hogy a fascia korántsem csak egy kötőszövet-burok, ami beborít, és egyben elhatárol szöveteket, és innentől lett igazán fontos nekünk, akik a mozgásszervekkel foglalkozunk.

Mi elsősorban az izmokat borító fasciával foglalkozunk, és erre is tudunk hatni. Az izmokat beborító kötőszövet nem csak burkolja az izmot, de formát és tartást is ad neki, sőt, az izmok eredésénél és tapadásánál vastag erős ínszövetet alkotva kapcsolódik a csontokhoz (illetve a csonthártyához).

A fascia rugalmas és erős szövet. Egyszerre tud nyúlni a benne található elasztinnak köszönhetően, és erős, a szakító erőknek ellenálló a kollagénrostok által. Annak megfelelően, hogy hol található ez a két funkció: rugalmasság és erős szilárdság változik. Egy ín pl már egyáltalán nem rugalmas. Ezek a különbségek nem csak születésünktől kezdve meghatározottak, de a test igénybevételének, terhelésének megfelelően is változik. Ha például sérülés ér bennünket, a fasciában található fibroblasztok azonnal működésbe lépnek, és erős kollagénrostokkal hoznak létre kötést - heget, amivel a sérült szövet újra stabillá válik. De ugyanígy meg tud erősödni, és ezzel rugalmatlanná válni a fascia akkor is, ha folyamatos túlterhelésnek van kitéve egy terület, pl ha folyamatosan előre hajtjuk a fejünket, vagy mereven ülünk a számítógép előtt. Ettől érezzük olyan kötöttnek és merevnek a vállunkat, nyakunkat.

És itt még nincs vége… A fascia tele van érző idegsejtekkel, amik folyamatos információval látják el az idegrendszerünket. Ennek köszönhetően tudjuk minden pillanatban, hogy melyik testrészünk milyen helyzetben van, mennyire kell megfeszíteni egy izmunkat, ha valamit fel akarunk emelni, vagy éppen így tudunk egyensúlyban maradni, ha egy lábon állunk.

Csodálatos, összetett szervünk tehát a fascia, és hogy miért fontos ez egy masszőrnek? Mert amikor masszírozlak benneteket, akkor természetesen a bőr után a fascia lesz az a szövet, amire hatok a kezemmel, és csak ez után az izomra. Ráaadásul a masszázs, ahogyan már korábban is írtam, nem is közvetlenül hat az izomszövetre, hanem az idegrendszer által, ami ugyancsak a fascia érzőideg-sejtjein keresztül aktiválódik.

Ennek a tudásnak a birtokában, ahol érzem, hogy az izmaid (fasciád) feszes, ott lazítok, olyan ingereket adok neki, hogy ellazuljanak, és visszanyerjék azt a rugalmas szerkezetet, ami a legjobb a testednek, és szabad, könnyed mozgást biztosít.

Van azonban egy még fontosabb dolog, amit te magad is tehetsz a fasciád és izmaid jó állapotáért, ez pedig a mozgás. Ahhoz, hogy a szerveink jól működjenek, és optimális állapotban legyenek, tápanyagokra van szükségük, melyet a vérkeringésünk szállít nekik. Márpedig a vérkeringés oda szállítja a tápanyagokat, ahol szükség van rá. A mozgással serkentjük a vérkeringésünket, és így biztosítjuk az ellátásukat!